2012. június 19., kedd

Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa (A Place Called Here)

Sandy Shortt kényszerbeteg. Amióta tízéves korában eltűnt a szomszéd kislány, mániákusan keresgél, nem tudja feldolgozni, ha elvesznek a dolgai. Kutatószenvedélye annyira magával ragadja, hogy magánnyomozóként keres eltűnt személyeket.
Jack Ruttle is kétségbeesetten keresi öccsét, Donalt, akit egy éve mintha a köd nyelt volna el. Amikor megtalálja Sandy hirdetését egy újságban, érzi, hogy a nő segíteni fog rajta.
Miközben Donal után kutat, egyszer csak Sandy is eltűnik, méghozzá egy olyan helyen köt ki, aminek létezéséről addig álmodni sem mert: az elveszettnek hitt fél pár zoknik, lakáskulcsok és a nyomtalanul eltűnt emberek birodalmában. Ez az új, szórakoztató és vidám világ, kedves, ám néha furcsa lakóival együtt befogadja Sandyt, ő azonban másra sem vágyik, csak hogy megtalálja a hazavezető utat.


A legelső könyv, amit Cecelia Aherntől olvastam, az Ahol a szivárvány véget ér volt. Az a regénye tetszett a megszokottól eltérő formája ellenére, könnyed hétvégi olvasmány volt. Nagyon élveztem, ahogy az írónő kézen fogva vezetett végig minket Rosie életén. Nagyon romantikus volt, néha már-már szappanopera jellegbe csapott át, de ezt akkor és ott elnéztem, mert valahogy működött.
Aztán egyszer belefutottam ebbe a könyvtárban. Először a gerincének a színe tűnt fel, majd meglepve nyugtáztam, hogy bizony ismerem az alkotót. A címe megtetszett, kölcsönöztem is rögtön. A fülszöveget már a buszon ülve olvastam el, és nagyon megfogott. Ugyanakkor nem tudtam, mire számítsak. Az első könyvem tőle jószerével a romantikára épült, ez pedig egy kicsit fantasy jellegű, nyomozós is, és nem hangsúlyos a szerelem. Őszintén kíváncsi voltam, hogy vajon hogy fog ez alakulni, vajon mennyire sokoldalú Cecelia Ahern?

Szerintem remekül teljesített, nagyon élveztem a könyvet végig. Én mindig azt mondom, hogy egy regény legfontosabb eleme a főszereplő/mellékszereplők. Még ha a cselekmény nem is pörgős, izgalmas, csavaros, egy jól kidolgozott karakter kedvenccé tehet egy adott könyvet. A Talált tárgyak országában a főszereplő, Sandy, rendkívül érdekes és figyelemfelkeltő karakter. A kényszerbetegsége az egyik kulcspontja a regénynek. Szerény véleményem szerint a betegség remekül lett ábrázolva, korrektül bemutatott minden ezzel járó kellemetlenséget. Azt, hogy milyen ez Sandynek, hogy tudja, hogy beteg, és jár is orvoshoz, de akkor sem tudja egykönnyen legyűrni a kényszerérzetet. Ugyanakkor abba is betekintést nyerünk, hogy a szülei és hozzátartozói hogyan élik ezt meg, milyen érzéseket váltanak ki belőlük Sandy egyes keresési rohamai. Én nagyon szeretek különböző devianciákról és betegségekről olvasni (természetesen olyan könyveket, amelyekben ezek valósághűen vannak ábrázolva), szerintem nagyon fontos, hogy foglalkozzunk az ilyen dolgokkal is, hogy betekintést nyerjünk ezekbe a helyzetekbe... Mert ki tudja, hogy az élet mikor sodor olyan körülmények közé, ahol talán kamatoztathatjuk a tapasztalatainkat?

Nagyon tetszett, hogy nem egy szálon - Sandy szemszögéből - futottak a történések. Nagyon érdekes volt minden egyes történetfonal, bár csavarosnak nem mondanám. Elég kiszámítható volt, hogy mi fog történni az egyes szálakon, de ettől függetlenül engem a miértek érdekeltek, úgyhogy fenntartotta a figyelmemet.
A visszaemlékezések sem lógtak ki a regényből, pontosan azt a pluszt adták hozzá, amit el is várunk az effajta epizódoktól.

Aztán nem mehetünk el szó nélkül a történet fantasy ívét adó Talált tárgyak országa mellett sem. Mindenképpen azt kell mondanom, hogy ez volt az egész történet során a legérdekesebb. Minden eltűnt dolog egy helyen... Régi ismerősökre, tárgyakra bukkanhatsz. Rettentően érdekfeszítő volt számomra végigkövetni, hogy Sandy miképpen fedezi fel ezt a világot, hogyan viszonyul az ott megismert emberekhez és azok életviteléhez.

Ebben a könyvben Sandy kényszerbetegsége és a nyomozás kerül inkább előtérbe, de egy bizonyos szinten a romantikus szál is megjelenik. Szerintem pont megfelelően lett kivitelezve, nem lett aránytalanul nyálas-maszlagos, hanem pont beleillett a regénybe.
Ezenkívül meg kell jegyeznem, hogy a stílus könnyed volt, sodró és élvezetes. Szépen ír Ahern, élvezet volt olvasni a sorokat. Ez számomra abszolút megmutatta, hogy az írónő igenis sokoldalú, úgyhogy szívesen fogok még olvasni tőle, ha alkalmam nyílik rá.

Kedvenc szereplő: Sandy
Nagyon nem kedvelt karakter: -
Ami nagyon tetszett: a fantasy szál, Sandy karaktere
Borító: 5/5
Karakterek: 5/5
Történet: 4,5/5
Összességében: 5/5
Kiadó: Atheneum, 2010

0 megjegyzés: