Figyelem! A fülszöveg és a bejegyzés spoilereket tartalmaz az első (Az éhezők viadala) és a második (Futótűz) kötetekre!Bár minden ellene szólt, Katniss Everdeennek kétszer is sikerült élve kikerülnie az Éhezők Viadalából. Túlélt minden megpróbáltatást, de még mindig nincs biztonságban. Mert a Kapitólium bűnbakot keres a lázadás miatt. Snow elnök pedig egyértelművé tette: a Kapitólium haragja elől senki sem menekülhet. Sem Katniss családja, sem a barátai, sem pedig a 12. körzet lakói.
De közeledik a végső forradalom ideje. Amikor a nép végre szembeszáll a Kapitólium zsarnokságával. És ebben a forradalomban Katnissnak döntő szerepe lesz. Az ő bátorságától, kitartásától és eltökéltségétől függ Panem jövője. Mert ő a kiválasztott. De maradt-e elég ereje ahhoz, hogy megvívja az utolsó, mindent eldöntő harcot?
Nos, egy újabb trilógia végéhez érkeztünk. Suzanne Collins világától rendkívül fájó szívvel vettem búcsút, mert egyszerűen annyira körülírhatatlan, amit ez az írónő művelt ebben a három könyvben, hogy az hihetetlen. Nálam a disztópia terén nagyon-nagyon magasra tette a lécet Az éhezők viadala, és kétlem, hogy lesz akár egy olyan disztopkius könyv is, ami ezt túlszárnyalja.
Az első kötet, mint régebben írtam is, rögtön megvett magának. Le sem bírtam tenni, annyira elvarázsolt, elborzasztott és megbabonázott egyszerre. Azonnal akartam a folytatást, amitől kicsit ugyan féltem, de Suzanne Collins ha egyszer megfog, akkor soha többé nem enged el. A Futótűz végigsöpört rajtam, és egyszerűen szenvedtem, áhítottam az utolsó részt. És mikor ez is véget ért, olyan üres lett minden.
Teljesen őszintén mondom, hogy jobban nem is fejeződhetett volna be ez a kaland. Olyan izgalmas, fordulatos, szívszorongató lezárást írt Collins, amilyet nem is vártam. Abszolút lenyűgözött.
Az olvasási élményemet - közhelyesen - leginkább egy érzelmi hullámvasúthoz tudnám hasonlítani. Hol lent, hol fent. Mikor már picit megnyugodtam, újra átcsaptak a fejem fölött a hullámok. Az egész kötet elég borús, de hát mi mást is várhatnánk egy ilyen világban, ahol ráadásul lázadás dúl?
Annyira szép, és következetes az egész könyv, minden karakterével együtt, hogy igencsak nehezen tudok írni róla, pedig volt már rá több mint egy hónapom, hogy feldolgozzam és jól megrágjam a dolgokat.
Imádtam a tűz motívumot, ami végig vonul a három könyvön, annyira beleillik, annyira szépen szimbolizálja a dolgokat, annyira nem művi. Nem is tudom, hova ajnározhatnám még ezt a nőt. :D
Sok olyan pillanat volt, amikor nevettem is. Mert egyszerűen a karakterek olyan jó poénokat hoztak, hogy hiába éreztem abszurdnak, nevetnem kellett. Sokszor estem letargiába is, mert annyira kilátástalannak tűntek a dolgok Katniss és társai tekintetében. De csak két alkalom volt, mikor úgy elkapott a sírás, hogy le kellett tennem a könyvet, leülnöm tőle messzire, és feldolgozni, amit olvastam. Fogalmam nem volt, hogy az adott esemény ilyen reakciót válthat ki belőlem. Hogy minden karakter mennyire a szívembe lopta magát, a részemmé vált. Tisztában voltam vele, hogy fog ilyesmi történni, de olyan váratlanul értek a részletek, hogy akkor és ott kiütött.
A legeslegvége pedig pont olyan, amilyen egy disztopikus világban lennie kell. Keserédes. Tökéletesen elfogadható. Itt nem lehet minden hibátlan happy end, de a karakterek kihozzák a helyzetükből a legjobbat. Megérdemlik.
Sajnálom, de én erről nem tudok többet írni. Most, hogy újra végiggondoltam a könyvet, eszembe jutottak részletek, elszorult a torkom, és nem jut eszembe semmi, amivel értékelhetném ezt a csodát. Sőt, most úgy érzem, nem is vagyok érdemes rá. :)
A végéről azért nem maradhat el az örök kérdésre a válasz: TEAM PEETA! :)
Kedvenc karakter: Finnick, Peeta, Katniss
Nagyon-nem-kedvelt-karakter: Coin elnök
Ami nagyon tetszett: Minden az ég világon.
Borító: 6/5
Karakterek: 6/5
Összességében: 6/5
Kiadó: Agave, 2011
SPOILERES KÖNYVELŐZETES!
