2011. június 10., péntek

Malorie Blackman: Rémálom a vonaton (The Stuff of Nightmares)


Kyle sok mindentől fél, főleg a haláltól. De amikor felszáll a vonatra, amelyik az osztálytársaival együtt kirándulásra viszi őt, elképzelni sem tudja, milyen közel is került hozzá. A Halál felszáll a vonatra, Kyle pedig hagyja vezetni magát, miközben élet-halál helyzetben lebegő osztálytársai körül megáll az idő. Kyle rádöbben, hogy megtekintheti barátai legmélyebb, legsötétebb félelmeit – olyan dolgokat, amelyek már megtörténtek velük, vagy még megtörténhetnek. Máskor bizarr rémálmaikat látja. Kyle rádöbben, hogy nem ő az egyetlen, aki eltitkolja a félelmeit, és végre ég a vágytól, hogy élhessen, félelem nélkül létezhessen. De vajon a Halál elengedi-e őt?”
Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni a Pongrác kiadónak a könyvet, ugyanis egyik játékukon nyertem.
Az igazat megvallva hezitáltam, hogy melyik könyvet válasszam, és végül emellett tettem le a voksom. Rendkívül jól sikerült dönteni.
Első körben megjegyezném, hogy ez a könyv tényleg nem mimózalelkű emberekre vár. Sőt, szerintem komolytalanokra sem, mert többet hordoz magában egy szimpla fantasy-horror regénynél.
Az írónő remekelt végig, legfőképp azt csodálom benne, hogy igazán hitelesen adta vissza a főkaraktert, aki fiú. Ugyanis könnyen beleeshetett volna abba a hibába, hogy nőiesre alakítja a srác szereplőt, de Blackman kiválóan megalkotta Kyle-t.
A többi karakterről alkotott véleményem azonban érdekesen alakult. Ugyanis akiket az első megjelenés után megkedveltem vagy megutáltam, afelől a rémálma után pontosan ellentétes érzéseket tápláltam. Mégis úgy érzem, ez így volt jó.
A könyv szerkezete tetszett, a rémálmok között átkötő részek vannak, amik az elején nem is voltak igazán érdekesek, azonban ha illően odafigyel az ember, a  kis elejtett jelekből sok minden kiderülhet. Én a nagy élmény hevében annyira nem voltam figyelmes, és a végén szinte fejbe vágtak a dolgok, mikor lehullt a lepel a nagy kérdések válaszairól.
Az abszolút kedvenc részeim kétség kizárólag a rémálmok voltak, azok közül is leginkább a természetfelettiek. Persze mindegyik szürreális volt a maga módján, de egyszerűen odáig vagyok a *pici spoiler* szellemes és mitológiás dolgokért. *pici spoiler vége*
Ugyanakkor én szinte minden rémálomból vontam le tanulságot, gondolkodtam is rajtuk picit hébe-hóba. Az első álom például nagyon szívfacsaró volt, és pár percre abba is hagytam az olvasást.
Tehát elég sötét a sztori, a 13 rémálomból kettő(!) darabnak van jó vége, és aki szemfüles, rá is jön, miért.
Ajánlanám azoknak, akik a napjainkban népszerű csöpögős, nyálas-romantikus, átlátszó történeteket már unják, és szeretik a borzongatós könyveket.
Kedvenc karakter: Kyle, Rachel
Nagyon-nem-kedvelt karakter: -
Ami nagyon tetszett: a rémálmok, a fordulat a végén
Ami nem tetszett: -
A könyv: 5/5
Borító: 5/5. sötét, pont a könyvhöz illik
Kiadó:  Pongrác, 2010

0 megjegyzés: